A Source motor

A Source motorra �p�l� multiplayer j�t�kok kliens/szerver hal�zati fel�p�t�s�ek. Nagy �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a j�t�k dedik�lt szervereken zajlik, �s ezek �n�ll�s�got �lveznek a motort haszn�l� j�t�k t�pusa, annak be�ll�t�sai, szab�lyai, �s az oda csatlakoz� kliensek (j�t�kosok) kezel�s�t illet�en. Ezek a kliensek a j�t�kosok sz�m�t�g�pein fut� programok, melyek kapcsol�dnak a szerverhez, �s a kettej�k k�z�tt zajl� kommunik�ci� kis adatcsomagok nagy gyakoris�g� k�ld�s�b�l �s fogad�s�b�l �ll (20-30 csomag m�sodpercenk�nt). Ebben a k�tir�ny� adatk�zl�sben a szerver folyamatosan friss�ti az adott j�t�kkal kapcsolatos adatokat a kliensnek, amiket az audio �s video jelekk� alak�t �t, valamint a kliens is folyamatosan friss�ti a szerver ir�ny�ba a perif�ri�kr�l (billenty�zet, eg�r, mikrofon, stb.) mintav�telezett v�ltoz�sokat, �s k�ldi mindezt el a szervernek tov�bbi feldolgoz�sra. A kliensek csak �s kiz�r�lag a szerverrel folytatj�k ezt a t�rsalg�st, egym�ssal nem �llnak kapcsolatban. Ellent�tben az egyszem�lyes vagy single (offline) j�t�kkal, egy multiplayer j�t�knak �ppen ez�rt, sz�mos �j probl�m�val kell megbirk�znia, amit az eddig ecsetelt csomag alap� adatcsere okoz.

Mivel b�rmely haszn�lt h�l�zat s�vsz�less�ge korl�tozott, a szerver nem engedheti meg mag�nak, hogy a j�t�kban bek�vetkez� v�ltoz�sokat r�gt�n �s k�l�n-k�l�n friss�tse minden egyes kliensnek, ez�rt ehelyett a szerver megadott id�k�z�nk�nt pillanatk�peket k�sz�t a j�t�k menet�r�l, �s ezeket k�ldi el. A h�l�zati csomagoknak id�be telik, m�g megteszik a szerver �s a kliens k�z�tti t�vols�got (l�sd: ping) �s mindez azt is jelenti, hogy a kliensnek a megkapott inform�ci�k alapj�n fel�p�tett aktu�lis jat�k�llapota, rendre egy kis k�s�sben lesz a szerverhez k�pest.
Term�szetesen mindez igaz a kliens oldalr�l �rkez� csomagokra is, teh�t a szerver is k�sleltetett kliens oldali parancsokat �s �llapotjelz�seket dolgoz fel. R�ad�sul a kliensek k�s�se a szerverhez rendre m�s �s m�s, ami (a h�l�zati kapcsolatok t�pus�b�l ered� k�l�nbs�geken fel�l) az id�vel is v�ltozik, f�gg�en a tov�bbi h�l�zati forgalm�t�l, vagy a kliens framerate-j�t�l is. Ezen egyidej�s�g-k�l�nbs�gek a szerver �s a kliensek k�z�tt, �rtelemszer�en vetnek fel probl�makat, melyek csak rosszabbak lesznek ezen k�toldal� k�s�s n�veked�s�vel.

Jellemz�en a gyors menet�, akci� j�t�kokban a legkisebb, n�h�ny ezredm�sodperces k�s�s is "laggos" j�t�k�lm�nyt okozhat, nehezebb� teszi a m�sik j�t�kos eltal�l�s�t vagy a mozg� t�rgyakkal t�rt�n� manipul�ci�t (hisz m�shol vannak val�j�ban, mint amit l�tunk. a szerk.meg.). A s�vsz�less�g korl�toz�sa vagy a nagy m�rt�k� k�s�s, k�nnyen okozhat inform�ci�veszt�st a kommunik�ci�ban, k�sz�nhet�en, a h�l�zati csomagok elt�n�s�nek vagy el�v�l�s�nek.

Hogy mindezekkel a h�l�zati kommunik�ci�val kapcsolatos, fentebb t�rgyalt probl�m�kkal megbirk�zzon, a Source motorja t�bb m�dszerrel k�sz�b�li ki, vagy legal�bbis pr�b�lja kev�sbe szembet�n�v� tenni a j�t�kosok sz�m�ra mindezt. Ezen m�dszerek az adat kompresszi� (t�m�r�t�s), interpol�ci� (kit�lt�s), predikci� (el�rejelz�s/v�rakoz�s) �s lag kompenz�ci� (kiegyenl�t�s). Mindezen eszk�z�k szorosan k�t�dnek egym�shoz, �s valamely v�ltoztat�s valamelyikben komoly befoly�ssal lehet a t�bbire. Ez a dokumentum nagy �ltal�noss�gban �rja le ezen rendszerek m�k�d�s�t, funkci�j�t �s egym�shoz val� viszony�t.

Az alapok

A szerver az adott j�t�k szimul�ci�j�t nem folyamatosan, hanem diszkr�t v�ltoz�sok/v�ltoztat�sokon kereszt�l v�gzi, ez a j�t�k sz�vver�se, �s mostant�l tick n�ven hivatkozunk r�. Alap�rtelmez�sben a motor 66 ticket szimul�l m�sodpercenk�nt, de a k�l�nb�z� modok saj�t be�ll�t�sokat haszn�lhatnak. P�ld�ul a Counter-strike: Source alacsonyabb, 33-as �rtekkel dolgozik, hogy �gy is cs�kkentse a szerver CPU terhel�s�t. Minden sz�vdobban�s, azaz tick ut�n, a j�t�k be�ll�t�saival �sszhangban, a szerver feldolgozza a kliens oldalr�l kapott parancsokat �s ezek egy�ttese alapj�n pedig szimul�lja a objektumok v�ltoz�s�t, befriss�ti azokat. Miut�n a szerver lej�tszotta mag�ban ezt a sz�vver�st, ellen�rzi, hogy mely kliensekkel sz�ks�ges v�ltoz�sokat k�z�lni, �s ezek alapj�n eld�nti, hogy a sz�ks�ges pillanatk�pet megcsin�lja-e. A szimul�ci� pontoss�ga �rtelemszer�en a tickrate n�veked�s�vel n�, ugyanakkor mind a kliens, mind a szerver oldal s�vsz�less�g�vel valamint a szerver CPU-j�val szemben is nagyobb k�vetelm�nyeket t�maszt. A szerver adminja tetsz�s szerint �ll�thatja a szerver sz�vver�s�t a -tickrate futtat�si param�terrel, de nem felt�tlen�l szerencs�s, mert a motor adott modja nem felt�tlen�l fog a tervezett m�don m�k�dni a m�dos�tott tickrate-tel.

�ltal�ban a kliensek rendelkez�s�re �ll� s�vsz�less�ge korl�tozott. Egy modemes kapcsolat eset�n a kliens �ltal kaphat� maxim�lis adatmennyis�g 5-7 KB/m�sodperc, csak hogy a legrosszabb esetet eml�ts�k. Amennyiben a szerver nagyobb mennyis�g� adatot pr�b�l k�z�lni mint amennyit a kliens befogadni k�pes, a csomagveszt�s elker�lhetetlen. �ppen ez�rt a rate(bytes/m�sodperc) v�ltoz� megfelel� be�ll�t�s�val, minden egyes kliensnek meg kell mondania a szervernek, hogy az � szem�lyes kapacit�sa a csomagok fogad�s�ra mekkora. Ez a legfontosabb kliens oldali h�l�zati be�ll�t�s, melynek pontos eltal�l�sa elengedhetetlen az optim�lis j�t�k�lm�nyhez. A kliens szint�n megadhatja, a cl_updaterate paranccsal, hogy m�sodpercenk�nt maximum h�ny pillanatk�pet, csomagot hajland� fogadni a szervert�l, de a szerver soha nem fog t�bbet k�ldeni az �ltala legener�lt sz�vver�sekb�l, mint amennyit a rate parancs �ltal megadott s�vsz�less�gkorl�t lehet�v� tesz, �s term�szetesen szint�n korl�tja az, hogy maga a szerver h�ny ilyen sz�vver�st gener�l le, teh�t hogy mekkora tickrate-en fut. A szerver �zemeltet�je korl�tozhatja a maxim�lisan elk�ldhet� adatokat a m�r eml�tett bont�sban, teh�t a maxim�lis kliens oldalra ny�l� s�vsz�less�get az sv_maxrate, �s a maximimalis lefriss�t�s gyakoris�g�t a sv_maxupdaterate parancsokkal.

A kliens a perif�ri�kr�l ugyanazzal a tickrate-tel mintav�telezi az adatokat, �s gener�lja ezekb�l a szerver sz�m�ra feldolgozhat� parancsokat (user commands), mint amin a szerver is fut. (igen praktikus, hisz �gy a szervernek csak az �ltal�nos k�s�ssel kell t�r�dnie, hisz maguk a parancsok szinkronban lehetnek a szerver szimul�ci�j�val (a szerk.meg). Egy ilyen felhaszn�l�i parancs (mostant�l usercommand) alapvet�en semmi m�s, mint egy, az adott sz�vver�shez tartoz� pillanatk�p a billenty�zet �s az eg�r st�tusz�r�l. Ugyanakkor ahelyett hogy minden egyes tickre �j csomagokat k�ldene a kliens a szervernek az �ppen aktu�lis usercommandokkal, a kliens a usercommandokat tartalmaz� csomagokat megadott id�k�z�nk�nt k�zli csak. Mindez azt is jelenti, hogy kett� vagy t�bb usercommand is �rkezhet ugyanazzal a csomaggal a szerverhez. A kliens a k�ld�s gyakoris�g�nak be�ll�t�s�ra a cl_cmdrate parancsot haszn�lja, ennek a n�vel�s�vel jav�that� az interaktivit�sa a j�t�kn�k, �rz�kenyebben fog reag�lni a v�ltoz�sokra, viszont nagyobb kifele men� s�vsz�less�get k�vetel.

A j�t�k �ltal kommunik�lt adatmennyis�g, �.n. delta kompresszi�t, egy adott t�m�r�t�si elj�r�st haszn�l, hogy cs�kkentse a s�vsz�less�g ig�nybev�tel�t. Ez azt jelenti, hogy a szerver nem k�zli a klienssel az �sszes inform�ci�t, amit tickenk�nt szimul�l, hanem csak azon v�ltoz�sokat (delta snapshot), amik az utols� meger�s�tett friss�t�s ut�n t�rt�ntek. A meger�s�t�s �gy t�rt�nik, hogy minden elk�ld�tt �s fogadott csomaghoz, ami a kliens �s a szerver k�z�tt �thaladt, egy sz�mot rendelnek, hogy mindk�t f�l tudja k�vetni �s ellen�rizni az adatfolyam kontinuit�s�t, folyamatoss�g�t. (igen, ez alapj�n tudja a kliens, hogy neki pocket loss-a van. a szerk. meg.) �ltal�ban teljes pillanatk�pet (teh�t ami nem delta snapshot), csak a j�t�k kezdetekor k�ld a szerver, vagy ha a kliens oldalon komoly csomagveszt�s jelentkezik. (mikor a kliens m�r nem k�pes �sszerakni a pillanatk�pet, �s egyszer�bb neki egy teljes friss�t�st k�rni, hisz a delta t�m�r�t�s eredm�nye sem lenne nagyon m�s, mert az utols� visszajelzett friss�t�s �ta majd minden v�ltozott. a szerk. meg.) A kliens manu�lisan is k�rheti a teljes friss�t�st a cl_fullupdate parancsal. (val�sz�n�leg a cs�tek elleni harcban lehet szerepe, de ez a parancs csak sv_cheats 1 szerveroldali be�ll�t�ssal m�k�dik. (A szerk. meg.)

Interpol�ci�

A kliens annyi pillanatk�pet, csomagot kap a szervert�l m�sodpercenk�nt, amekkora a cl_updaterate param�ter�nek az �rt�ke. Ha egy adott dolog helyzete a j�t�kosn�l, a kliens oldalon csak akkor �s ott lenne kisz�molva �s kirajzolva, ahol �s amikor azt �ppen aktu�lisan a szerver k�z�ln�, a mozg� dolgok, modellek, t�rgyak, stb. darabosnak, akadoz�nak l�tszan�nak, �s szint�n probl�mat jelentene a megjelen�t�sben az elveszett, vagy figyelmen k�v�l hagyott csomagok is. A tr�kk ahhoz, hogy mindezt elker�lj�k az, hogy a renderel�st, teh�t a megjelen�tend� dolgok kisz�mol�s�t nem a legfrissebben megkapott pillanatk�p, hanem id�ben az ezel�tti valamelyik csomag tartalma szerint kesz�ttetj�k el, ezzel a jelenlegi poz�ci�khoz vezet� anim�ci� folyamatoss� tehet�, hisz kit�lt�dik a jelenlegi pozici�, �s az ezt megel�z� poz�ci� k�z�tti �t. Ezt nevezik kliens oldali entit�s interpolaci�nak, kicsit magyarosabban kliens oldali folytonos�t�snak, diszkr�t pozici�k k�z�tti kit�lt�d�snek. (egyik sem magyaros, de �gy kell elk�pzelni mintha teniszben csak azt tudn�nk hogy hol �rt f�ldet a labda, �s hogy hol �t�ttek bele; csak akkor tudjuk sz�pen megrajzolni a labda rep�l�s�nek az �vet, ha nem abb�l indulunk ki, hogy hol �rt f�ldet, hanem hogy hol �t�tt bele a j�t�kos, majd a f�ldet�r�s, �s az �t�s, mely id�ben el�bb t�rt�nt, k�z�tt megmutatjuk, interpol�ljuk, hogy merr�l �rkezett a labda a f�ldet�r�s pontj�hoz (A szerk. meg.). Ezen kit�lt�d�s ki-, bekapcsolhat� a cl_interpolate 0/1 v�ltoz� seg�ts�g�vel. Egy m�sodpercenk�nt h�sz pillanatk�pet friss�t� kliens eset�ben, az aktu�lisan k�vetkez� friss�t�s k�r�lbel�l minden 50. ezredm�sodpercben �rkezik meg. Az el�z�ek alapj�n, ha az aktu�lis k�p kisz�mol�s�hoz az 50 ezredm�sodperccel azel�tti pillanatk�pet veszi alapul, akkor a dolgok a megjelen�t�sben az utolj�ra megkapott pillanatk�p, �s az az el�tti k�z�tt t�k�letes kit�lt�s val�s�that� meg. A Source motor az entit�s interpol�ci�t 100 ezredm�sodperces k�sleltet�ssel v�gzi alap�rtelmez�sben, ami azt jelenti, hogy 20 friss�t�s es�ten, az egyik friss�t�s elveszt�sekor is k�pes k�t val�s pillanatk�p k�z�tti helyzetkit�lt�s elv�gz�s�re. (ez a cl_interp parancs, mely a 100 ezredm�sodpercn�l 0.1-et jelent. Mikor az ember ezt az �rt�ket 0-ra rakja, az 1/cl_updaterate �r�dik be automatikusan, mely pontosan azt jelenti, hogy �ppen nem k�pes a k�t poz�ci� k�z�tti kit�lt�sre, hisz az interpol�ci� m�rteke pont a k�t megkapott pillanatk�p k�z�tt eltelt id� (A szerk. meg.). Az al�bbi �br�n elm�l�zva l�thatjuk a megjelen�t�s, friss�t�s �s interpol�ci� kapcsolat�t az id� f�ggv�ny�ben.

A kliens oldalra meg�rkez� pillanatk�p a 344-es tickn�l t�rt�nt, id�ben kifejezve a 10.30 m�sodpercn�l. A kliens oldalon az id� szalad tov�bb term�szetesen, �s a sz�vver�s�nek megfelel� k�vetkez� pillanatban, jelen esetben 10:32 (current time), megjelen�t egy k�pkock�t, ami viszont a kliens jelenlegi id�pillanata (client time) m�nusz az interpol�ci�s (kit�lt�s miatt sz�ks�ges) k�sleltet�s, azaz 0.1 m�sodperccel cs�kkentett, 10:22-kor birtokolt pillanatk�p alapj�n sz�m�tott poz�ci�. Teh�t a megjelen�tett anim�ci� alapja p�ld�nkban, a 340 �s a 342 k�z�tti pillanatk�p.

Minekut�n az interpol�ci�s k�s�s 100 ezredm�sodperc, az interpol�ci� akkor is m�k�d�k�pes ha a 342-es pillanatk�p valamely okn�l fogva elveszett. Ekkor ugyanis az interpol�ci� m�g mindig haszn�lhatja a 340 �s 344-es pillanatk�pek k�z�tti kit�lt�st. Ha t�bb mint egy csomag veszik el, a kit�lt�s megb�zhatatlann� v�lik, hisz nincs el�g inform�ci� a birtok�ban hozz�. Ebben az esetben a renderel�s extrapol�ci�t haszn�l (cl_extrapolate 1), �s megpr�b�lja egyszer�, a birtok�ban lev� inform�ci�k alapj�n, egyenes ar�nyoss�gon alapul� mintailleszt�ssel betippelni, hogy hol lehetnek a dolgok. Az extrapol�ci� csak 25 sz�zadm�sodpercig m�k�dik ( cl_extrapolate_amount) csomagveszt�s eset�n, mert ezut�n a motor �gy �t�li meg, hogy a j�sl�s hibahat�ra t�l alacsonny� v�lik, teh�t kev�sb� val�sz�n�, realit�s�t vesztettnek tekinti saj�t extrapol�ci�j�t, kieg�sz�t�s�t.


Predikci�

Tegy�k fel, hogy egy j�t�kos 0.1 m�sodperces k�s�st szenved el a h�lozata miatt, �s elindul el�re. Az inform�ci�t, hogy � elindult, teh�t a +FORWARD gomb lett nyomva, egy usercommand form�j�ban el�sz�r t�rolja, majd tov�bb�tja a kliens a szervernek. Ekkor a szerver feldolgozza ezt, �s a j�t�kos a szerveren szimul�lt vil�gban megindul el�re. Ekkor a vil�g st�tusza megv�ltozik, �s a k�vetkez� pillanatk�p, amit a t�bbi j�t�kosnak lefriss�t, m�r tartalmazza ezt a megv�ltozott �llapotot. Teh�t 0.1 m�sodperccel azut�n hogy elindult, mindenki m�s, k�zt�k � is, �rz�keli hogy elindul, �s ez a k�s�s minden jat�kos b�rmely akci�j�ra is igaz, legyen az mozg�s, l�v�s, stb., �s csak roszabb� v�lik nagyobb k�s�s eset�n.

A j�t�kos akci�ja �s a szervert�l �rkezett v�lasz k�s�se, mely egyben a vizu�lis megjelen�s k�s�s�t is jelenti, szokatlan, term�szetellenes �rz�st k�lcs�n�z az eg�sz jat�knak, nehez�tve a prec�z mozg�st �s l�v�st. A kliens oldali predikci� (cl_predict 1) seg�t megsz�ntetni mindezt, cs�kkentve a k�s�st, �s �gy a j�t�kos a beavatkoz�sait sokkal k�zvetlenebbnek �rezheti. Ahelyett hogy arra v�rna a kliens, hogy a szervert�l meg�rkezzen a saj�t pozici�j�nak a friss�t�se, a kliens �nmaga megbecs�li a saj�t usercommandj�nak az eredm�ny�t. Ehhez a kliens pontosan ugyanazokat a be�ll�t�sokat haszn�lja, amit a szerver, �s miut�n a predikci� befejez�d�tt, a j�t�kos m�r az �j pozici�j�ban fogja l�tni mag�t, f�ggetlen�l att�l hogy a szerver �t m�g a r�gi poz�ci�j�ban l�tja.

A kliens 0.1 m�sodperccel ezut�n kapja meg a szervert�l azt a pillanatk�pet, amiben azok a v�ltoz�sok vannak benne, amiket � m�r v�grehajtott, �s semmi m�s dolga nincs, mint �sszehasonl�tani a szerver �ltal megadott v�ltoz�sokat a saj�t maga �ltal v�grehajtottakkal. Amennyiben ezek nem egyeznek, predikci�s hiba l�pett fel, ami azt mutatja, hogy a kliensnek nem �lltak birtok�ban megfelel� inform�ci�k a jat�kt�rben rajta k�v�l szerepl� dolgokr�l, mikor a usercommandot v�grehajtotta. Ekkor a kliens fel�lb�r�lja mag�t a szervert�l kapott pillanatk�p alapj�n. Amennyiben a cl_showerror 1 be van kapcsolva, a kliens l�tja mikor k�vetkezik be ilyen hiba, ugyanakkor ezen hib�k kijav�t�sai a jat�kban is �szlelhet�ek, mert k�p ugr�s�hoz vezetnek. Ahhoz hogy a l�that� k�pen ez kev�sbe t�kr�z�dj�n vissza, a predikci�s hiba fokozatosan jav�t�dik ki egy adott id�intervallum alatt (cl_smoothtime). A predikci�s hiba kijav�t�s�nak az elmos�s�t szint�n ki lehet kapcsolni, a cl_smooth 0 kapcsol�val.

Ez a fajta el�rejelz�s vagy predikci� csak akkor m�k�dhet, ha a kliens pontosan tiszt�ban van mindazzokkal az inform�ci�kkal amivel a szerver is b�r. Term�szetesen ez az esetek t�red�k�ben lehet csak �gy, hisz a szerver t�bbet l�t, �s t�bb bels� inform�ci�val rendelkezik mint a kliens. A kliens csak egy apr� szelet�t l�thatja az eg�sz jat�knak, pont annyit, hogy ide�lis esetben meg tudja mindazt �s csakis azt jelen�teni, ami r� tartozik. �ppen ez�rt csak azt tudhatja pontosan a kliens, ami � maga, �gy a predikci� csak �s kiz�r�lag a saj�t mozg�s eset�ben lehet pontos, b�rmi amibe m�s, interakt�v objektum szerepel, m�r elvb�l elvesz�ti azt a lehet�s�get, hogy �r� n�zve predikci�t lehessen alkalmazni.

Lag Kompenz�ci�

Tegy�k fel, hogy egy j�t�kos r�l� a c�lpontra 10.5-kor. Az inform�ci�, hogy j�t�kosunk megnyomta a t�z gombot, egy usercommandba fog meg�rkezni a szerverre. Mik�zben a csomag amiben ez a usercommand szerepel halad �t a h�l�zaton, a szerver tov�bbra is folytatja a j�t�k szimul�ci�j�t, �s a c�lpont elmozoghat egy m�sik poz�ci�ba, �s ez�ltal mire a csomag 10.6-kor meg�rkezik a szerverre, a szerver nem l�t tal�latot, holott j�t�kosunk pontosan c�lzott. Ennek a hib�nak a kik�sz�b�l�s�re szolg�l az sv_unlag 1 .

A lag kompenz�ci�s rendszer eml�kezik minden j�t�kos poz�ci�j�ra kb. 1 m�sodpercig visszamen�leg (all�that� az sv_maxunlag v�ltoz�val). Amennyiben egy usercommand befut a szerverhez, a szerver a feldolgoz�sakor megbecs�li,hogy az adott parancs mikor keletkezett. Mindez az al�bbiak alapj�n t�rt�nik:

A parancs kiad�s�nak id�pontja = A szerver aktu�lis id�pillanata - a kliens k�s�se - a kliens interpol�ci�ja

Ebben az esetben a szerver a megadott sz�m�t�s alapj�n visszahelyezi a szerveroldalon a j�t�kosokat abba az id�pozici�ba, amikor a kliens oldali parancsot kiadt�k, �s ez alapj�n ellen�rzi, hogy milyen k�vetkezm�nyei vannak az adott usercommandnak. Miut�n a usercommand lefutott, a szerver visszahelyezi az eredeti poz�ci�kba a j�t�kosokat. A szerveroldalon, amennyiben nem dedik�lt szerverr�l, hanem �.n. listen szerverr�l van sz�, az sv_showimpacts 1 parancs seg�ts�g�vel megjelen�thet�v� tehet� a k�l�nbs�g a szerver oldali �s a kliens oldali hitboxok helyzete k�z�tt.

Ez a k�p egy ilyen szerveren kesz�lt 0.2 m�sodperces lag be�ll�t�ssal (haszn�lva a net_fakelag parancsot), a piros hitbox jelzi a c�lpont poz�ci�j�t a kliens oldalon 0.1 m�sodperccel ezel�tt. Az�ta a c�lpont folytatta a bal ir�ny� mozg�st, de h�la a be�p�tett lagnak, ez az inform�ci� m�g "utazik a szerver �s a kliens k�z�tt". Miut�n a l�v�sre vonatkoz� usercommand meg�rkezett, a szerver visszahelyezte a hitboxot abba a poz�ci�ba, ahol lennie k�ne (k�k hitbox). A szerver lek�veti a l�v�st, �s nyugt�zza a tal�latot (l�sd v�r). Az is j�l l�tszik, hogy a kliens �s a szerver hitboxok nem fedik egym�st t�k�letesen, de eg�sz j� k�zel�t�s, figyelembe v�ve hogy a legkisebb elt�r�sek is egy ilyen j�t�kban a gyorsan mozg� modellekn�l, centim�teres elt�r�seket okozhatnak. A multiplayer j�t�kok nem pixelpontosan jegyzik a tal�latokat, �s a pontoss�g nagyban f�gg a tickrate-t�l �s a c�lpont mozg�si sebess�g�t�l. Mint azt m�r eml�tett�k, a magasabb tickrate n�veli a tal�lat�rz�kel�s pontoss�g�t, de majd minden er�forr�s tekintet�ben t�bbet is k�vetel.

Joggal mer�l fel a k�rd�s; Mi�rt olyan komplik�lt a szerver oldalon a tal�lat �szlel�se? Sokkal egyszer�bb lenne a szervernek elk�ldeni a poz�ci�kat csup�n, �s minden m�st a kliensre b�zni, el�rve ezzel a pixelpontoss�g� tal�latfelismer�st. A kliens csak k�z�ln� a szerverrel amikor "tal�lat"-ot vitt be, �s megmondan� kit �s hol �rt a tal�lat. Sajnos nem megengedhet�, hogy ilyen fontos d�nt�s kliens oldalon zajl�djon le, mert nem lehet b�zni a kliensben. M�g akkor is, ha a kliens "tiszta", �s VAC fut rajta, a csomagok akkor is m�dos�that�ak egy k�ztes harmadik g�p �ltal. Ezen "cheat proxik" k�pesek lenn�nek "tal�lat"-okat csemp�szni a rajtuk �thalad� csomagokba, �gy hogy a VAC ezellen semmit nem tudna tenni. (nem mintha am�gy ak�rmit is tenne a VAC. A szerk. meg.)

A h�l�zati k�s�s �s lag kompenz�ci� k�nnyen eredm�nyezhet paradox, �letszer�tlen szitu�ci�kat. P�ld�ul tal�latot szenvedhet valaki, aki nem is l�tja az ellenfelet, mert az m�r takar�sban volt. Ezek a hib�k kijav�thatatlanok, mert a csomagok sebess�ge viszonylag lass�, �s soha nem k�zel�theti meg a f�ny sebess�g�t, (legal�bbis a k�zelj�v�ben), �s �gy az �leth�s�g mindenk�ppen csorb�t szenved.

NetGraph

A Source motor rengeteg lehet�s�get �s eszk�zt k�n�l, hogy a h�l�zati be�ll�t�sok helyzet�t ellen�rizni lehessen. Ezek k�z�l a legn�pszer�bb a netgraph, melynek t�bb verzi�ja is el�rhet� a j�t�kban. Mi most a netgraph 2 paranccsal foglalkozunk. A be�rkez� csomagokat balr�l jobbra fut� vonalak mutatj�k, �s a magass�ga a vonalaknak a csomag m�ret�re utalnak. Amennyiben sz�net l�tszik a vonalak k�z�tt, az nem �rtelmezhet�, vagy elveszett csomagot jelent. Mindezek felett a vonalak sz�nk�ddal vannak ell�tva, amelyek pedig a csomagot alkot� inform�ci� t�pus�ra utalnak.

A netgraph alatt az els� sorban az fps, (m�sodpercenk�nt megjelen�tett k�pkock�k) az �tlagos k�s�s, �s az updaterate, teh�t a friss�t�s gyakoris�ga lathat�, a m�sodik sorban az utols� meg�rkezett csomag m�rete, az �tlagos bej�v� s�vsz�less�g, �s a m�sodpercenk�nt �tlagosan kapott csomagok sz�ma l�that�. M�g a harmadikban, a szervernek k�ld�tt csomagokra vonatkoz� inform�ci�k l�that�ak.

Forr�s:CS2HU